Phantasmagoria
 

orion
otion

Eredeti megjelenés: 2017.02.15.
Énekes: Kenshi Yonezu
Album: orion [SRCL-9314]
[Videóklip]

Ujjaid, mellkasod, szemed;
Olyan ragyogóak, néhány estén kicsit elszédítenek

Hirtelen zuhant rám, túl nagy melegség;

Lenyeltem a szivárvány-színű csillagot

Mint egy kipukkanó szikra, hirtelen megleptél,       

És ismét megtanítottál járni...

Isten, kérlek, kérlek - hadd halljam azt a hangot,                   

Ha csak egy percre is….

Hogy soha többé ne keljen elválnunk egymástól,

Azt akarom, hogy te és én, mint egy csillagkép...

Legyünk összekötve….

Még álmaimban sem vagyok tehetséges, nem vagyok jó állapotban

“Ne aggódj miatta” - a dolgokon, amiken búslakodtam, amik miatt sírva fakadtam       

Kihúzgálva a megfakult ing cérnáját, megpróbáltunk csillagképet alkotni,

ahol egymás ujjai a csillagok

Szörnyű volt, ostobaság, de együtt nevettünk;

Amíg mellettem vagy, minden rendben van...

Már nem számít milyen nehézségek bukkannak fel,

Megpróbálhatok szeretni…

De túl gyengén kapcsolódik össze, a hajnalon át,

Csak figyelt….

Az a kék szempár…

Hanggal, ami olyan, mint egy pillanatnyi fehérség
Megszólalt, a tél illata
Szívemben, halkan tomboló.                    

Megtartom a vihart, és a sötétség kellős közepén

Lezuhant, a fejem felett
Egy ragyogó csillag - könnyek között…

Éreztem...

Isten, kérlek, kérlek - hadd halljam azt a hangot,                   

Ha csak egy percre is….

Hogy soha többé ne keljen elválnunk egymástól,

Azt akarom, hogy te és én, mint egy csillagkép...

Legyünk összekötve….                   

Legyünk összekötve….