Phantasmagoria
 

あたしはゆうれい
Szellem Vagyok

Eredeti megjelenés: 2015.10.07.
Énekes: Kenshi Yonezu
Album: Bremen [UMCK-1522]

Egy szép piros alma és egy apró lámpa,
Egy kanapén, amire rásüt a fény,
Úgy aludtál, ahogy mindig,
Miközben a tükörből figyeltelek,
Imádkoztam, hogy a rémálmok ne találjanak rád...

A szemed mindig olyan szép,
Mintha látnák mi van az emberek szíve mélyén.
Abban a világban, amit szemeiden keresztül látsz
Abban szeretnék én is élni,
Szívemhez citromot tartok...

Szellem vagyok, számodra láthatatlan,
Így nem tudhatsz érzelmeimről.
És mégis, szeretném, ha szerelemre tanítanál és, ha a nevem
Ajkadról csengne.
Whooloolooloo....

Egy hajóalakú dinnye egy kés és egy villa,
Szépen elrendezve állnak az asztalon,
Ahol megeszed, látszatra finomnak találod,
Miközben én a tükörben voltam,
És figyeltem, hogy éled napjaidat...

A testem átlátszó,
Ezért nincs mit átlátnod.
Mégis, biztos, hogy könnyek gyűlnek;
Könyörgök, csak egyetlen szóval,
Csörgedezzen vér bennem!

Szellem vagyok és nem ismered
könnyeim okát, sem színüket...
Mégis biztosan, változatlanul,
Bolond mód, szeretlek
Whooloolooloo...

Lalula, lalila, latta-lutta-talula-ila...

Szellem vagyok, számodra láthatatlan,
Így nem tudhatsz érzelmeimről.
És mégis, szeretném, ha szerelemre tanítanál és, ha a nevem
Ajkadról csengne.

Szellem vagyok és nem ismered
könnyeim okát, sem színüket...
Mégis biztosan, változatlanul,
Bolond mód, szeretlek
Whooloolooloo...