A szerelmem az állat gondozó;
új diák és elhanyagolt gyermek
a pletyka, amiről az osztály beszél
hogy egyes-egyedül sétált haza;
Mindenki összegyűlt a nyári égbolt alatt
Júliusban búcsúzkodtunk és még beszélgettem volna vele
Követtem az otthonáig
A házán túl, a folyó mellett... a fák között...
Jégkérmet vett a cukorboltban- Most meg hová mész?
A hegyen álló üres telken városra néző kilátással
követve szerelmemet, a titkára fényt derítettem
A magasba dobott jégkrémet,
Egy hatalmas gyomor nyelte el;
A fiú, aki tetszett nekem egy szörnyet gondozott!
A nyári szünet már elkezdődött, elszántan megszólított:
"Legyen ez egy hiper-szuper örök titok, jó?"
Megegyeztünk és ígéretet tettünk;
Mezőkön futva, a folyóban úszva
csak te és én plusz a szörny
Folyton veled beszélgettem háttal a lenyugvó napnak
Az olvadó jégkrémmel
Átnevettük az egész délutánt
ez a nyári szerelem megdobogtatta szívemet...
Megfogtuk egymás kezét, közeledtünk
De akkor!
A fiút, akit úgy szerettem... felfalta a saját szörnye!
...Jobban belegondolva, ma van a vakáció utolsó napja.
Hallottam a hangodat. Majd a szörny felnevetett.
A te hangodon nevetve, karját nyújtja felém.
Hé, hé, tényleg te vagy az?
Így igaz! Én vagyok!
Megfogtuk egymás kezét, felkészülve a második év első napjára.
Ettől visszhangzott az iskola számtalan kiáltás és sírás
az iskola már teljesen a miénk volt;
és a szívemverdesni kezdett
Épp csak a campusra érkeztünk, kezdetét vette a sport gyűlés;
a pisztoly eldördülésére vigyázz, kész,
FUSS!
Ezen az akadályfutáson, érjük el az első helyezést
Mikor jégkrémet ettünk:
Hová menjünk legközelebb?
A magasba dobott jégkrémet egy hatalmas gyomor nyelte\el.
A fiú, akit úgy szeretel...
Valójában egy szörnyfiú!